Tegnap este operában jártam.

A barátnőm barátját meglepte, hogy hova készülünk, és a nem megfelelő ruházata miatt nem akart eljönni (farmer volt rajta). Így kicsit elhamarkodottan beleegyeztem, hogy menjünk mind farmerban.

Elfelejtettem, hogy előző nap szalonnasütésen voltam. Így nem elég, hogy farmerban mentem, de áradt belőlem a császárszalonna szag. Már aggódtam, hogy az én megjelenésem lesz a legfurcsább, mikor megjelent egy nő, akinek pont olyan színű, és anyagú ruhája volt, mint a szék kárpitja (erről rögtön a Vízipók-csodapók virág pókjai jutottak az eszembe). Olyan jó kedvem lett, hogy el is felejtettem mi van rajtam. Illetve az én orrom már úgy megszokta a szalonna szagú nadrágot, hogy fel se tűnt. Biztos mindenki emiatt lett éhes körülöttem…

Eddig mindig balettra mentem, de most megnéztem az „első” – azért írom így, mert már voltam egyszer a Nabuccon, de mivel ott nem láttam semmit, így azt nem tartom számon – operámat.

Elképesztő volt. Csak ajánlani tudom. Bármikor megnézném még egyszer.

Természetesen a megfelelő illatú öltözetben.